Kiterjesztett meseélmény

A Kispöfögők kedves történeteiből megismerhetitek hazánk erdeit, a helyi növény- és állatvilágot, valamint rengeteg olyan helyszínt és látnivalót, ami biztos, hogy az óvodásoktól a nagyszülőkig mindenkit elvarázsol. A könyvsorozat és ez a weboldal azonban nem csak mesék gyűjteménye, jóval több annál.
Az óvodások és kisiskolások útikalauza!

Sőt még több: egy lehetőség! Egy különleges lehetőség arra, hogy tovább álmodjátok, szőjétek, írjátok a történeteket. Látogassátok meg a mesék főszereplőit és helyszíneit, éljétek át újra vagy akár változtassátok meg a történeteket. Mi ezt nevezzük kiterjesztett meseélménynek!

Ennek az izgalmas hangulatnak a megtalálásához segítségképpen itt és most sok-sok érdekességet olvashattok.
A mesék írója abban hisz, hogy kisgyermekkorban a legfontosabb az együtt töltött idő. Ennek egyik legjobb és legértékesebb módja pedig a közös olvasás és a természet felfedezése, nagy barangolások közben, a jó levegőn.

A Kispöfögők történetei ennek szellemében készültek, de minden azért mégsem fért bele a könyvekbe. Viszont ha felkerekedik a család, hogy igaziból is utazzon Mikivel, Ottó bácsival vagy éppen Rezét gőzössel, vonatozás közben is sok újabb történetet mesélhettek a gyerekeknek az alábbiak felhasználásával.

Vasútüzem

Mitől kisvasút a kisvasút?
Természetesen a méretétől, pontosabban a keskeny nyomtávtól. Három nyomtávszélesség ismert: a normál nyomtávolság a klasszikus nagyvasút, vagyis nálunk a MÁV, itt a két sín közötti távolság 1435 mm. A világon ez a legelterjedtebb nyomtávolság, anno Stephenson is erre a méretre fejlesztette ki a gőzmozdonyt. A kisebb forgalmú vonalakra, ipari, erdei vagy turisztikai célokra hazánkban keskeny nyomközű vonalakat építettek. Az erdei sínpályák többségének szélessége 760 mm, ezért hívjuk legtöbbször kisvasútnak az erdei vasútvonalakat. Ezen kívül pedig néhány országban a széles nyomtáv terjedt el, ami 1524-1676 mm közötti távolságot jelent.

Zárjelző tárcsa
Az előírás – hivatalosan forgalmi utasítás – szerint a vonat végét, azaz az utolsó kocsijának a hátulját nappal és éjjel is zárjelző tárcsával kell megjelölni, ami vörös-fehér színű. Véletlenül sem piros-fehér, hanem vörös. A piros kifejezést ugyanis kizárólag a közúti közlekedésben használják, piros lámpa, piros tábla, stb. A vasútnál azonban minden piros vörös.

Szerkocsi
A gőzmozdonyok működéséhez rengeteg tüzelőanyagra és vízre van szükség menet közben. Minél nagyobb a távolság és minél gyorsabban kell menni, annál többre. Magán a mozdonyon azonban ekkora mennyiséget nem nagyon lehet tárolni. Erre a célra találták ki a szerkocsit, amit mindig közvetlenül maga után húz a mozdony, és szinte egy egységet alkotnak. A lillafüredi Lilla gőzmozdony is szerkocsis, ami azért nagyon különleges, mert a kisvonatoknál ez rendkívül ritka. Itt ugyanis nem olyan nagyok a távolságok és a sebesség sem elsődleges. A legtöbb erdei gőzös szertartályos, azaz az üzemanyag magán a mozdonyon található.