Gemenci kisvasút

Duna
Hazánk legnagyobb, Európa második leghosszabb folyója. Németországban, a Fekete-erdőben ered és 10 országon áthaladva folyik bele Romániában a Fekete-tengerbe. Rengeteg mellék- és holtággal rendelkezik, illetve sok szigetet is közrefog. A kb. 200 évvel ezelőtti folyószabályozáskor hazánk alsó szakaszán egy különleges, mára világhírű terület jött létre, a gemenci ártéri erdő, amely Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdeje. A Dunának, pontosabban a rendszeres áradásoknak köszönhető az, hogy a terület érintetlen és háborítatlan maradhatott, és ezért alakulhatott ki ezen a tájon egy egyedülálló növény- és állatvilág.
Nagyrezét állomás
Az itt található Méhészeti Gyűjteményben a méhek munkáját különleges, üvegfalu kaptárokon és valódi méhcsaládokon keresztül ismerhetjük meg. Rendezvényeken mézkóstolási lehetőség és gyertyaöntő műhely is várja az érdeklődőket.
Nyárilegelő állomás
Gemenc legtitkosabb részei és csodálatos vízi világa a legjobban kajakból vagy kenuból figyelhető meg. A vízitúrák során közelről figyelhetünk meg szürke gém telepeket, hódvárakat, hűsölő szarvasokat, dagonyázó vaddisznókat vagy éppen közvetlenül mellettünk elúszó vízisiklókat. Magasabb vízállás esetén a holtágakban pedig örök élmény lesz a fák közötti evezés. Ráadásul Gemencen még a vízitúrázás közben is kisvonatozhatunk. Az országban egyedülálló módon az erdei vasút menetrend szerinti járataival szállítják a kenukat, kajakokat és a túrázókat a Duna mellékágaihoz, valamint a Sió partjára. Pörbölyről Nyárilegelő megállóig kell utazni, ahol a kajakokat-kenukat könnyen vízre lehet ereszteni, a szükséges felszerelést pedig az Ökoturisztikai Központban is bérelhetjük. Kisebb túrákra már akár 4 éves kortól érdemes elmenni – az élmény mindenkinek felejthetetlen lesz!
Veránka-sziget
Fokozottan védett természeti terület. Látogatása csak korlátozottan, sok esetben külön engedéllyel lehetséges éppen azért, hogy Európa legnagyobb egybefüggő ártéri erdejének páratlan növény- és állatvilágát megőrizze. A Rezéti-Duna által körülölelt sziget madártávlatból egy pillangó fél szárnyát formázza.
Malomtelelő állomás
A kisvasúti megállóhely eredeti funkciójából kapta mesebeli nevét. A Baja környékén dolgozó hajómalmokat ugyanis novemberben a jégzajlás elől védett helyre kellett vontatni, azaz egy kikötőben át kellett teleltetni. A mai Malomtelelő-tó területe volt a legalkalmasabb terület az áttelelésre, ide vontatták a hajómalmokat, és később innen kapta a nevét a tó is. Akik gyerekekkel kisvonatoznak Gemencen és Pörbölyről indulnak, Malomtelelő megállóig érdemes vonatozniuk. Itt érdemes felmászni a közeli megfigyelő-toronyba, ahonnan vízimadarakat és akár nagyvadakat is megfigyelhetünk. Malomtelelő és Lassi megállók között vezet végig a Molnárka-tanösvény, ami interaktív módon ismerteti meg a kicsikkel is a Gemenci erdő állat- és növényvilágát. A séta végén Lassiból lehet visszautazni Pörbölyre.
Hajómalom
A neve pontosan elárulja lényegét: tulajdonképpen egy folyón működő vízimalom, ami egyszerre hasznos és praktikus. A két összekapcsolt fahajó között forgott a hatalmas vízkerék, így a malomszerkezetet folyamatosan hajtotta a folyó sodrása. A hajómalmok hazánkban fénykorukat a 19. század közepén élték, ekkor csak Baján 76 hajómalom őrölte a gabonát. A híres bajai halászlé nélkülözhetetlen alkotóját, a gyufatésztát is a hajómolnároknak köszönhetjük, mivel a hajókon megőrölt lisztből készített tésztával tették tartalmasabbá a levest. Baján a Sugovicán felépítettek egy új hajómalmot is, ami látogatható és időnként még „dolgozni" is szokott.
Gemenc-Dunapart állomás
A gemenci kisvasút egyik legszebb helyszíne a dunai panorámával és az évszázados tölgyekkel. A kisvonat közvetlenül a Duna-parton áll meg, ahol a Gemenc sétahajó kikötője is található, így akár át is lehet szállni egy másik élményutazásra. A megállóban található négy tölgymatuzsálem, melyek korát 150-180 évre becsülik, igazán különleges hangulatot teremt. A kirándulópontot Keselyűs állomástól érdemes megközelíteni, ahonnan könnyen el lehet sétálni az egykori kalocsai érseki nyaralóhoz, valamint innen indul a Forgó-tavi tanösvény is.
Forgó-tó
Gemenc-Dunapartról a Forgó-tavi tanösvényen keresztül közelíthető meg. Ez a környék legmélyebb pontja és mivel közel van a Dunához, Gemencen azon kevés tavak közé tartozik, ami még az aszályos években sem szárad ki. Nevét onnan kapta, hogy áradáskor a fokon át beáramló víz szemmel láthatóan is elkezdi forgatni a vizet. A tanösvény egy tó fölé nyúló pallósorral végződik, ahol a lesfal mögé rejtőzve lehet gyönyörködni a hűsölő szarvasokban, a dagonyázó vaddisznókban vagy az éppen halászó fekete gólyákban, szürke gémekben, kócsagokban, de ha szerencsénk van, még akár réti sast is megfigyelhetünk.
Szarvasbőgés
A gímszarvasok násza augusztus utolsó napjaitól október elejéig tart. Az országban nyár végén Gemencen szólalnak meg először a hatalmas szarvasbikák, ami egyben azt is mindig jelzi, hogy közeleg az ősz. Különleges és furcsa hang járja be ilyenkor az erdőt, amikor a gímszarvas bikák párt keresnek maguknak. Általában szürkület után, este kezdődnek el a koncertek. Ma már szervezett túrák keretében bárki meghallgathatja a szerelmes bikákat. Kisgyerekeknek azonban nem ajánlott még egy ilyen program, egyrészt a késői időpont miatt, másrészt pedig sokáig kell teljes csöndben várakozni, ha nem szeretnénk elriasztani a közelből a szarvasokat.
Vejsze
Jellegzetes ősi, ártéri halászati eszköz. A nádból vagy vesszőből font, labirintushoz hasonló terelő fal csapdába ejti a halakat. Beúszni betudnak, a kifelé vezető utat azonban már nem találják meg, így könnyen kifoghatóak. Lassi megállónál a játszótéren a gyerekek is kipróbálhatják ezt a különleges vessző-labirintust.
Varsa
Vesszőből vagy hálóból font, kúp alakú halászati eszköz, melynek lényege, hogy a hal beúszik, de ki már nem tud jönni. Lassi megállónál a játszótéren a gyerekek fel- és be is mászhatnak egy óriásvarsába.
Rezét
Az ország egyetlen gőzöse, amely tavasztól őszig menetrend szerint közlekedik minden hétvégén és ünnepnapokon. Szertartályos gőzmozdony, tehát a fa- és vízkészlete magán a mozdonyon található. Rezét Romániában, Resicabányán készült 1954-ben, majd sokáig a nálunk is jól ismert borszéki ásványvízgyárban dolgozott. 2000-ben vásárolta meg a gemenci erdőgazdaság, majd felújítása után, 2001 óta pöfög rendszeresen az ártéri erdőben. Útja sokszor kanyarog a Duna mellett, nevét is a Gemenci erdő legismertebb, leghosszabb és legnagyobb kiterjedésű mellékágáról, a Rezéti-Dunáról kapta.
Kapitány
Ez a C50-es mozdony egy igazi legendáról, Jacques-Yves Cousteau, azaz Cousteau kapitányról kapta a nevét. A világhírű francia tengerkutató, felfedező és természettudós fejlesztette ki az első könnyűbúvár-légzőkészüléket, és filmjein keresztül ő mutatta be először a tengerek világát a nagyközönség számára. Neve egyet jelent az óceánkutatással, de minden érdekelte, ami a vízi élettel kapcsolatos. Ennek köszönhetően 1991-ben Gemencen is járt, amikor egy ökológiai expedíció keretében végighajózta a Dunát annak élővilágát kutatva. A kutatómunka része volt a Duna szintjének mérése is. Ennek emlékét őrzi a Lassi megállóban található kör alakú betonkő is, ami maga Cousteau kapitány helyezett ott el.
A Mikulás rénszarvasai
A legenda szerint a Mikulás ajándékokkal teli szánját 9 szarvas húzza, pontosabban röpíti. A csapatot leghíresebb szarvasa, Rudolf vezeti, akit könnyű felismerni piros orráról. A többiek – Üstökös, Íjas, Csillag, Táncos, Pompás, Villám, Táltos és Ágas ¬– is nagyon kedvesek és mindent megtesznek azért, hogy a „nagy napon" minden zökkenőmentes legyen, és minden jó gyerek megkaphassa az ajándékát.
Tóbiás
valószínűleg ő a legismertebb és leghíresebb fekete gólya hazánkban, hiszen itteni életét évek óta bárki nyomon követheti az interneten. Tóbiás még fiókaként, 1999-ben kapott gyűrűt a lábára, azóta figyelik és kutatják az életét a szakemberek. A telet a Jordán folyó mentén szokta tölteni, tavasztól őszig pedig Gemencen él. Rendszeresen szerepel a hírekben, hiszen évről-évre ő az első gólya, ami megérkezik Magyarországra, 2013 óta pedig egy webkamera segítségével élőben nézhetjük a fészkét és az ott zajló eseményeket. Tóbiás és párja, Sára mindig ugyanabba a fészekbe térnek vissza Keselyűsben. A fészekkamera megfigyelése kicsiknek és nagyoknak egyaránt izgalmas kaland, amiből még a szakemberek is sokat tanulnak, hiszen segítségével megfigyelhetjük a tojásrakást, a fiókák kibújását vagy az első szárnypróbálgatásokat is. Mivel a fekete gólyák – fehér társaikkal ellentétben – nem szeretik az ember közelségét, az erdőben ne keressük a fészküket, hogy továbbra is Gemenc lehessen az otthona a világ legnagyobb népsűrűségű fekete gólya állományának. A Gemenc Zrt. weboldalán a madárvonulást is megfigyelhetjük, hiszen Zoltánra, egy másik fekete gólyára a szakemberek egy GPS jeladót szereltek. Segítségével a teljes, több mint 12 ezer km-es útját nyomon követhetjük Gemenctől Afrikáig, és vissza.
Médiahírek rólunk
- turizmus.com
- TRAVELO
- Somogyi Hírlap
- SONLINE - SOMOGY MEGYEI HÍRPORTÁL
- M5 TV - Agenda
- MAGYAR TÁVIRATI IRODA
- DUNA TV - Ridikül
- Kertbarát Magazin
- ECHO TV
- Cultura.hu
- Napló
- Hajdú - Bihari Napló
- Hirado.hu
- Tolnai Népújság
- Bajai Televízió
- TEOL - Tolna Megyei hírportál
- Origo
- NLCAFÉ - Nők Lapja Café
- Megyei hírportálok
- Nők Lapja Gyerek