Vasútüzem
Természetesen a méretétől, pontosabban a keskeny nyomtávtól. Három nyomtávszélesség ismert: a normál nyomtávolság a klasszikus nagyvasút, vagyis nálunk a MÁV, itt a két sín közötti távolság 1435 mm. A világon ez a legelterjedtebb nyomtávolság, anno Stephenson is erre a méretre fejlesztette ki a gőzmozdonyt. A kisebb forgalmú vonalakra, ipari, erdei vagy turisztikai célokra hazánkban keskeny nyomközű vonalakat építettek. Az erdei sínpályák többségének szélessége 760 mm, ezért hívjuk legtöbbször kisvasútnak az erdei vasútvonalakat. Ezen kívül pedig néhány országban a széles nyomtáv terjedt el, ami 1524-1676 mm közötti távolságot jelent.
Lillafüredi kisvasút
Lillafüredi Ökoturisztikai Központ
Lillafüred állomáson Ökoturisztikai Központ is működik, ahol a kiállításokon megismerhetjük a Lillafüredi Állami Erdei Vasút (LÁEV) történetét, a Bükk-hegység természeti és kulturális értékeit, valamint a 14 hazai erdei vasutat egy-egy tablón keresztül. A bemutató mellett ráadásul egy mozdonyszimulátort is ki lehet próbálni. A LÁEV volt ugyanis az első hazai kisvasút, ahol virtuálisan is végig lehetett menni. Sőt, nemcsak a meglévő szakaszokon lehetünk mi magunk a mozdonyvezetők, hanem az összes felszámolt szárnyvonalon, a meg nem épült Tardonai vonalon és a képzeletbeli Miskolc-Dorottya utca – Diósgyőri vár vonalakon is.
Gemenci kisvasút
Duna
Hazánk legnagyobb, Európa második leghosszabb folyója. Németországban, a Fekete-erdőben ered és 10 országon áthaladva folyik bele Romániában a Fekete-tengerbe. Rengeteg mellék- és holtággal rendelkezik, illetve sok szigetet is közrefog. A kb. 200 évvel ezelőtti folyószabályozáskor hazánk alsó szakaszán egy különleges, mára világhírű terület jött létre, a gemenci ártéri erdő, amely Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdeje. A Dunának, pontosabban a rendszeres áradásoknak köszönhető az, hogy a terület érintetlen és háborítatlan maradhatott, és ezért alakulhatott ki ezen a tájon egy egyedülálló növény- és állatvilág.