Mitől kisvasút a kisvasút?
Természetesen a méretétől, pontosabban a keskeny nyomtávtól. Három nyomtávszélesség ismert: a normál nyomtávolság a klasszikus nagyvasút, vagyis nálunk a MÁV, itt a két sín közötti távolság 1435 mm. A világon ez a legelterjedtebb nyomtávolság, anno Stephenson is erre a méretre fejlesztette ki a gőzmozdonyt. A kisebb forgalmú vonalakra, ipari, erdei vagy turisztikai célokra hazánkban keskeny nyomközű vonalakat építettek. Az erdei sínpályák többségének szélessége 760 mm, ezért hívjuk legtöbbször kisvasútnak az erdei vasútvonalakat. Ezen kívül pedig néhány országban a széles nyomtáv terjedt el, ami 1524-1676 mm közötti távolságot jelent.
Zárjelző tárcsa
Az előírás – hivatalosan forgalmi utasítás – szerint a vonat végét, azaz az utolsó kocsijának a hátulját nappal és éjjel is zárjelző tárcsával kell megjelölni, ami vörös-fehér színű. Véletlenül sem piros-fehér, hanem vörös. A piros kifejezést ugyanis kizárólag a közúti közlekedésben használják, piros lámpa, piros tábla, stb. A vasútnál azonban minden piros vörös.
Szerkocsi
A gőzmozdonyok működéséhez rengeteg tüzelőanyagra és vízre van szükség menet közben. Minél nagyobb a távolság és minél gyorsabban kell menni, annál többre. Magán a mozdonyon azonban ekkora mennyiséget nem nagyon lehet tárolni. Erre a célra találták ki a szerkocsit, amit mindig közvetlenül maga után húz a mozdony, és szinte egy egységet alkotnak. A lillafüredi Lilla gőzmozdony is szerkocsis, ami azért nagyon különleges, mert a kisvonatoknál ez rendkívül ritka. Itt ugyanis nem olyan nagyok a távolságok és a sebesség sem elsődleges. A legtöbb erdei gőzös szertartályos, azaz az üzemanyag magán a mozdonyon található.
Természetesen a méretétől, pontosabban a keskeny nyomtávtól. Három nyomtávszélesség ismert: a normál nyomtávolság a klasszikus nagyvasút, vagyis nálunk a MÁV, itt a két sín közötti távolság 1435 mm. A világon ez a legelterjedtebb nyomtávolság, anno Stephenson is erre a méretre fejlesztette ki a gőzmozdonyt. A kisebb forgalmú vonalakra, ipari, erdei vagy turisztikai célokra hazánkban keskeny nyomközű vonalakat építettek. Az erdei sínpályák többségének szélessége 760 mm, ezért hívjuk legtöbbször kisvasútnak az erdei vasútvonalakat. Ezen kívül pedig néhány országban a széles nyomtáv terjedt el, ami 1524-1676 mm közötti távolságot jelent.
Zárjelző tárcsa
Az előírás – hivatalosan forgalmi utasítás – szerint a vonat végét, azaz az utolsó kocsijának a hátulját nappal és éjjel is zárjelző tárcsával kell megjelölni, ami vörös-fehér színű. Véletlenül sem piros-fehér, hanem vörös. A piros kifejezést ugyanis kizárólag a közúti közlekedésben használják, piros lámpa, piros tábla, stb. A vasútnál azonban minden piros vörös.
Szerkocsi
A gőzmozdonyok működéséhez rengeteg tüzelőanyagra és vízre van szükség menet közben. Minél nagyobb a távolság és minél gyorsabban kell menni, annál többre. Magán a mozdonyon azonban ekkora mennyiséget nem nagyon lehet tárolni. Erre a célra találták ki a szerkocsit, amit mindig közvetlenül maga után húz a mozdony, és szinte egy egységet alkotnak. A lillafüredi Lilla gőzmozdony is szerkocsis, ami azért nagyon különleges, mert a kisvonatoknál ez rendkívül ritka. Itt ugyanis nem olyan nagyok a távolságok és a sebesség sem elsődleges. A legtöbb erdei gőzös szertartályos, azaz az üzemanyag magán a mozdonyon található.