Lillafüredi Ökoturisztikai Központ
Lillafüred állomáson Ökoturisztikai Központ is működik, ahol a kiállításokon megismerhetjük a Lillafüredi Állami Erdei Vasút (LÁEV) történetét, a Bükk-hegység természeti és kulturális értékeit, valamint a 14 hazai erdei vasutat egy-egy tablón keresztül. A bemutató mellett ráadásul egy mozdonyszimulátort is ki lehet próbálni. A LÁEV volt ugyanis az első hazai kisvasút, ahol virtuálisan is végig lehetett menni. Sőt, nemcsak a meglévő szakaszokon lehetünk mi magunk a mozdonyvezetők, hanem az összes felszámolt szárnyvonalon, a meg nem épült Tardonai vonalon és a képzeletbeli Miskolc-Dorottya utca – Diósgyőri vár vonalakon is.

Mély-völgyi híd
Ez Magyarország leghosszabb kisvasúti viaduktja: 20 m magas és 64 m hosszú. A vonat ilyenkor a fák lombkoronája felett gurul.

Görbe-híd
A LÁEV vonalán több hídon is keresztülmegy a vonatozó. A Görbe-híd érdekessége, hogy maga a híd is íves, azaz kanyarodik.

Alagutak
A fővonalon két hosszú alagút fogja közre Lillafüred állomást. Az egyik 112 m, a másik 119 m hosszú, így mindkét alagútban garantált a teljes sötétség. Sikítani kötelező!

Utasok bent, kalauzok kint… Hogy is van ez?
A lillafüredi, barna színű, lambéria burkolatú nyári szerelvények különlegessége, hogy a kalauzok menet közben a kocsikon kívül tudnak végigmenni, köszönhetően az egyedi kialakítású, hosszú lépcsősornak.

Buszpótló kisvasút
Hallottál már autóbuszpótló kisvonatról? Lillafüreden ez is előfordult, méghozzá kétszer. Mivel egy hegyi autóverseny miatt teljesen lezárták a főutat, az ómassai lakosok kizárólag a kisvasúttal juthattak haza. Mondani sem kell, hogy ekkor nemcsak ők utaztak a városi bérlettel a vonatokon…

Lillafüredi vízesés
20 méteres magasságával ez Magyarország legnagyobb vízesése. Télen különleges látványt nyújt a jéggé fagyott vízoszlop, a legszebb pedig tavasszal, amikor az olvadó hó miatt bőséges a vízhozama.

Hámori-tó
A tavat 14 állandó és 11 időszaki forrás táplálja. A Hámori-tó 9 méteres mélységével nagyon mélynek számít a hazai tavaink között. Nyáron nem szabad kihagyni a csónakázást, hiszen közben gyakran találkozhatunk ugrándozó halakkal, vízimadarakkal, szitakötőkkel, vízisiklóval, de ha szerencsénk van, akár mocsári teknőst is láthatunk. Télen pedig a befagyott tó egy hatalmas korcsolyapályává változik. A Palotaszálló a tó közepéről nézve a legcsodálatosabb.

Palotaszálló
A neoreneszánsz szálloda az 1920-as években épült a környék teljes átalakításával. Így vált Lillafüred kedvelt kiránduló- és üdülőhellyé, ahol a természet és az épített környezet ma is Miskolc egy csodálatos, önálló, meseszerű helyszíne. Nem véletlen, hogy több film jeleneteit is itt forgatták, köztük a mai napig népszerű Meseautóét vagy nemrégiben a Magyar Vándorét. Olyan ez a hely, amit muszáj bebarangolni: a szálló alatt ezer színben virágzó függőkertet, a vízesést, a barlangokat, kis járatokat, amiket a gyerekek maguk fedezhetnek fel… Elgondolkodni egy percre József Attila szobránál, tisztelegni Herman Ottó előtt és megsimogatni a sok-sok állatszobrot, amik az utat szegélyezik. A fenti sétányon pedig ne felejtsétek el megkeresni Fekete István híres vidrája, Lutra szobrát sem! A gyerekek még a hátára is felülhetnek.

Kecskelyuk-barlang
Ezt a méltán kedvelt barlangot könnyen fel lehet ismerni jellegzetes, hatalmas, háromszög alakú bejáratáról. A barlang nem kiépített, mégis járható, de nem egy könnyű sétaút során! Viszont éppen ennek köszönheti népszerűségét – és persze egy kicsit a nevének is. Egy jelentős szakasza különösebb előképzettség nélkül bárki által látogatható, feltéve, ha nem fél a víztől, a denevérektől, a barlangi pókoktól és nincs klausztrofóbiája. A tágas előtér után a barlang ugyanis folyamatosan szűkül, egy-egy szakaszon kifejezetten át kell préselni magát az embernek, miközben még a patak is ott folydogál a lábunk (vagy a hasunk) alatt. Nagyobb gyerekekkel felejthetetlen élményt nyújt a végigjárása, pontosabban végigkúszása. Aki azonban belép ide, vigyázzon rá nagyon. A barlang fokozottan védett geológiai jelentősége és a nagyon értékes denevér- és pókállománya miatt.

Őskohó
A több mint 200 éves, terméskőből épült újmassai őskohó hazánk egyik legfontosabb ipari műemléke, sőt Európában is ritkaságnak számít. Ez az ország legrégebbi faszéntüzelésű kohója. A kohó gyakorlatilag egy vasmű, azaz vasolvasztó, ahol nyersvasat állítottak elő. A fújtatókat régen egy nagy vízkerék hajtotta, akárcsak a mellette található vasverő farkaskalapácsát is, aminek ütéseitől régen az egész környék zengett.
Minden évben szeptemberben megrendezik az építtetők – Fazola Henrik és fia, Frigyes – tiszteletére a Fazola Fesztivált, ahol működés közben is megcsodálhatjuk az őskohót, és szemtanúi lehetünk egy igazi „látványcsapolásnak” is.

Lillafüredi Pisztrángtelep

Az egyik legfinomabb és legegészségesebb édesvízi hal a pisztráng. De különleges igényei miatt csak kevés helyen él meg. A pisztráng tenyésztéséhez kizárólag az oxigéndús, hideg, 10 °C körüli állandó hőmérsékletű víz az ideális, ami Garadnán adott. 1932-ben épült itt az első keltető. A Margit-forrás által táplált 18 db tiszta vizű medencében megtalálható hazánk egyetlen őshonos pisztrángfaja, a sebes pisztráng, emellett pedig szivárványos és arany pisztrángot, valamint pataki szajblingot is tenyésztenek. A lillafüredi telepen évente akár 1 millió ikrát is keltetnek. Amikor a kispisztrángok a növekedési fázisban vannak, egy medencében akár 30 ezer kishal is úszkálhat. A kisvasút közvetlenül a medencék mellett halad el, így innen is jól megfigyelhetjük a halakat, de érdemes a telepen is tenni egy sétát.

Diósgyőri Papírgyár
Különleges papírgyár, hiszen itt készül a forint, azaz a bankjegyek alapanyaga, illetve számos egyéb okmány és biztonsági papír is. Emellett a gyár specialitása még a különleges vízjeles papírok gyártása. A Diósgyőri Papírgyár védjegye a jellegzetes tölgyes-bükkös-makkos vízjel. A gyárban található az ország egyetlen Papíripari Múzeuma, ahol egy korabeli papírmerítő műhely is várja a gyermekeket.

Diósgyőri vár

Nagy Lajos, a lovagkirály a 14. század közepén, az erdő szélén építtette ezt a csodálatos, négysaroktornyos, gótikus várkastélyt. A várat akkoriban vizes árok vette körül, és itt épült meg Közép-Európa legnagyobb lovagterme is. Diósgyőr vára akkoriban – az azt körülölelő tájjal együtt – az ország legszebb és legpompázatosabb erődítménye volt. Nem véletlenül volt ez Lajos király kedvenc tartózkodási helye. Később a királynék várkastélyává vált, amit általában ajándékba kaptak.

Az elveszett országalma

A koronázási jelvények az uralkodói hatalom szimbólumai. Öt magyar koronázási jelvény létezik: a Szent Korona, a koronázási palást, a királyi jogar, az országalma és a koronázási kard. Ezeket mindig a koronázási szertartás részeként kapta meg az új uralkodó, a király vagy a császár. A magyar országalmának azonban kalandos a története, hiszen hogyan kerülhet Szent István király országalmájára Anjou-címer? A történettudomány szerint az eredeti országalma az 1200-as évek végén, rejtélyes módon eltűnt – és azóta sem került elő. Ezért Károly Róbert kénytelen volt egy új országalmát készíttetni, ami nagyon hasonlít az eredetire. Azt azonban mégis jelezni kívánta, hogy ez nem az ősi jelvény, ezért került rá családjának, az Anjou-háznak a címere a jellegzetes liliommal. Fia, Nagy Lajos megkoronázásakor már ezt az országalmát tartotta a kezében.

A gótikus kulcs
Minden vár tele van legendákkal és titkokkal… 2017 nyarán a régészeti feltárásoknak köszönhetően több különleges tárgy került elő a várárokból. A régészek rátaláltak többek között egy nagyon ritka középkori aranyozott ezüstgyűrűre, egy madarat ábrázoló pecsétnyomóra, egy ónkancsóra és egy 14. századi gótikus kulcsra, ami a vár valamelyik ajtaját nyitotta. Az sajnos valószínűleg soha nem fog kiderülni, hogy eredetileg mit nyithatott a kulcs. A Kispöfögők lillafüredi kötetében a mozdonyok azonban utánajárnak a titoknak.

Miki

A Kispöfögők lillafüredi főszereplője igazi különlegesség: magyar mérnöki innovációnak köszönhetően ez az MK-48 típusú mozdony volt a világon az első, keskeny nyomközű kisvasúti hibrid mozdony. Ez a megoldás egyszerre korszerű és környezetbarát. A felújított és átalakított Mikit 2010-ben, napra pontosan a Lillafüredi Állami Erdei Vasút működésének 90. évfordulóján állították üzembe.

Ottó bácsi

Magyarország első kisvasúti Werbelokja, azaz reklámvonata. Természetesen Herman Ottó előtt állít emléket, hiszen a híres természettudós sokáig itt élt Lillafüreden.
Herman Ottó nagyon szerette a Bükk-hegységet és a Szinva-völgyet. Rengeteg időt töltött itt, számos kutatása és felfedezése köthető a térséghez és több tudományos munkáját is itt írta meg. Nyaralóját Pele-laknak nevezte mindenki, aminek valószínűleg az lehetett az oka, hogy Herman Ottót családtagjai és a hámori gyerekek Pele bácsinak szólították. Élete utolsó éveiben ez a kert jelentette neki az egyik legkedvesebb környezetet és kikapcsolódást. A Pele-lak ma emlékházként, múzeumként működik.

Herman Ottót a madarak atyjának is nevezik, hiszen rengeteget foglalkozott a madarak megfigyelésével és kutatásával. Leghíresebb műve A madarak hasznáról és káráról című lexikonjellegű könyv. Ezen kívül ő teremtette meg a hazai ornitológia alapjait, hiszen ő alapította meg a Magyar Ornithológiai Központot, a Magyar Madártani Intézet elődjét. Tudományos munkásságának másik jelentős eredménye a magyar őskőkorszak-kutatás és a tudományos barlangkutatás megindítása. Herman Ottó állította elsőként, hogy éltek ősemberek Magyarország területén, mivel miskolci kutatásai során szakócákat, azaz pattintott kőeszközöket talált.

Ottó bácsi versszeretete sem véletlen a mesekönyvben, hiszen az itteni táj szépsége több híres írónkat és költőnket is megihlette. Itt játszódik Fekete István Lutra című regénye, de még Petőfi, az Alföld nagy rajongója is csodálattal írt a Hámori-tóról és az Anna-barlangról. És itt született meg a magyar irodalom egyik legszebb és leghíresebb szerelmes verse, az Óda József Attilától. Bár a mesékben Ottó bácsi csak néhány sort idéz, érdemes előkeresni és elolvasni a teljes verseket.

Borsó apó
Borsó apó az ország egyetlen megmaradt B-26-os mozdonya. Mivel különleges értéket képvisel, nem közlekedik, hogy ez a ritkaságnak számító kis mozdony még sokáig igazi géptörténeti műemlék maradhasson.

Dia
Dia egy gyönyörű, „Diamand” típusú muzeális kocsi, igazi unikum a hazai kisvasutak világában. Csak a Lillafüredi Állami Erdei Vasútnál található 4 db ezekből a különleges, favázas, dróthálós oldalú kocsikból. A kocsik 1928-ban készültek, és a mai napig is eredeti állapotukban közlekednek. Nyáron, a fák hűvös árnyékában zakatolva a boldog békeidők hangulatát idézik fel, ahol útközben nemcsak a tájat, hanem a kocsik kialakítását, gyönyörű fafaragásait is megcsodálhatjuk.

Gerzson, a muflon
A mesében felbukkanó muflont nem véletlenül hívják Gerzsonnak. A név jelentése idegen. A muflon ugyanis – ahogy a mesében is olvasható róla utalás – hazánkban nem őshonos. Eredetileg a Földközi-tenger szigetein, Korzikán és Szardínián élt, de ma már Európa szerte találkozhatunk vele a hegyvidékeken. Hazánkba a 19. században telepítették be ezt a látványos vadjuh fajtát.

Aurélia, az uráli bagoly
A mesében szereplő uráli bagoly anyukától nem véletlenül érdeklődik Cidri, az egyik kispöfögő a fiókái felől. Az uráli baglyok ugyanis féltve őrzik fiókáikat. Ha tojások vannak a fészkében vagy már kikeltek a kisbaglyok, nem szabad a közelükbe menni, mert olyankor bárkit megtámadhatnak.